Gyulafirátóti Művelődési Ház
Telefon: +36 88 457 795
Fax: +36 88 457 795
E-mail: gyulafiratot@agoraveszprem.hu
Művelődési házunk a Gyulafirátóton élő közel 4.000 fős lakosság közművelődési és szórakozási igényeit próbálja kielégíteni. A városhoz csatolása ellenére a település megőrizte falusias jellegét, hagyományait. Intézményünk nagyon fontos feladatnak tekinti a hagyományőrzést, a népi kultúra átadását a fiatalabb nemzedéknek.
A fenti cél érdekében fejtik ki aktív tevékenységüket az amatőr népművészeti csoportjaink:
- A Bakonyerdő Pávakör
- A Rátót Mátyás Nyugdíjasklub Hagyományőrző Csoportja
- A Rozmaring Nyugdíjasklub
- A Tikhegyi Gyöngycsibék Tánccsoport
- A Tikhegyi Gyöngytyúkok Tánccsoport
Intézményünk továbbá székhelye az alábbi civil szervezeteknek:
- Kövirózsa Alapítvány
- Tikhegyi Baráti Kör Egyesület
- Gyulafirátóti Polgárőr Egyesület (Pásztor u. 26.)
- Gyulafirátótért Közhasznú Egyesület
- Gyulafirátóti Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület
– Művészeti csoportjai: Német Nemzetiségi Dalkör, Német Nemzetiségi Tánccsoport
Évente sok alkalommal együttesen valósítunk meg hagyományőrző rendezvényeket, szomszédolásokat, találkozókat.
Programjaink
Évente több népdalköri, népzenei találkozót rendezünk, ahol a környék és távolabbi hagyományőrző együttesek kapnak lehetőséget a bemutatkozásra. Kiemelt korábbi és jelenlegi hagyományőrző rendezvényeink: Rátóti lakodalmas, „Rátótiádák”, Szomszédolás, Rátóti Napok, Rátót Községek Találkozója, stb. Ünnepkörökhöz, népi hagyományokhoz kapcsolódó műsoraink: farsangolás – „Tikverőzés”, Anyák napi műsor, Szüreti Vigasság, Karácsonyi hagyományok – „Christkindlizés”, stb.
Programjainkban irodalmi verses-zenés összeállítások, író-olvasó találkozók, könyvtárismereti foglalkozások, olvasásnépszerűsítő programok, kiállítások (elsősorban amatőr művészek munkáiból: festmény, fotó, kézműves munkák, stb.), sokféle témájú előadás, játszóházi, kézműves foglalkozások, gyermekszínházi előadások, műsoros estek, retro buli, pop-rock színpad szerepel.
Nemzeti ünnepeink megemlékező eseményeit is művelődési házunk szervezi együttműködve a helyi intézményekkel.
Nyári rendezvényeink közül kiemelnénk a Rátóti Napok programsorozatot, amelyben a hagyományőrző rendezvényeken, kiállításon kívül megtalálhatók gyermekprogramok, modern, szórakoztató, különböző műfajú bemutatók, sportprogramok, könnyűzenei koncertek, tűzijáték, utcabál. Így nemcsak a település, hanem a térség igen közkedvelt és nagy nézőszámnak örvendett eseménye.
Szeptember közepén korábbi években az idelátogatók a hagyományos szüreti felvonulás színes, hangos forgatagában vegyülhettek el, amikor fehér bőgatyások, betyárok, magyar huszár lovasok, a kisbíró, a szőlőkoronát vivő magyar lányok és magyar fiúk, a hintón ülő bíró s bíróné után, feldíszített lovas kocsikon foglalt helyet a népes „siserehad”, hogy a település utcáit bejárva kidobolják a „tikhegyi” híreket, s invitálják a népet a szüreti bálba.
Manapság a fenti eseménynek inkább már a színpadi feldolgozására kerül sor a Szüreti Vigasság jó hangulatú hagyományőrző programjain, ahol az idelátogatók mindig megkóstolhatják a helyben préselt mustot, felnőttek a „tikhegyi” finom nedűt, szórakoztató folklórműsor és sokféle népi játék várja a gyerekeket-felnőtteket egyaránt.
Az intézményrészben folytatott közművelődési munkán túl intézményünk és a helyi civil szervezetek együttesen gondozzuk a Hadnagy László Helytörténeti Gyűjteményt a Pásztor u. 26. sz. alatt. Hadnagy László falunk szülötte, tanár, muzeológus, helytörténész hagyatéka, helyben felgyűjtött tárgyi emlékek, két teremből álló állandó kiállítás. (Képek: a Városrészünk oldalon)
Csoportlátogatás igényének előzetes bejelentése a művelődési ház vezetőnél.
A könyvtár rövid története
Az 1972-ben megnyíló művelődési házban, korábban községi könyvtárként működő könyvtár, az Eötvös Károly Megyei Könyvtár tulajdonában, a Könyvtári Társulás (Ellátórendszer) kezelésében 2009-ig működött. 2009. december 15-én a Megyei Könyvtár térítésmentesen átadta a közel nyolcezer kötetes állományt a Városi Művelődési Központ és Könyvtárnak.
Az intézmény sikeres TIOP 1.2.3/08/2-2008-0089 pályázatának köszönhetően a könyvtár számítógépes eszközeinek korszerűsítésével és a SZIKLA integrált könyvtárkezelő rendszer segítségével megkezdődhetett a több, mint 8.000 kötetre gyarapodó könyvállomány számítógépre vitele.
A pályázatnak köszönhetően 1 internetes számítógép a könyvtárhasználók rendelkezésére áll, illetve megfelelő eszközök használatával enyhén hallássérültek is igénybe vehetik.
A könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat a könyvtárban olvasható.
2013 január 1-től a könyvtár újra visszakerült az Eötvös Károly Megyei Könyvtárhoz.
Legfontosabb tudnivalók a beiratkozásról és a könyvtár használatról:
- Csak beiratkozott olvasók kölcsönözhetnek
- A beiratkozás ingyenes
- A könyvtár használónak a beiratkozáskor a következő adatokat kell közölni: név, születési hely, idő, lakcím
- 14 éves korig a gyerekekért kezességet vállaló szülőtől is kérjük a fenti adatokat
- A könyvek kölcsönzési határideje: 30 nap
- 14 éven felüli olvasónál egyszerre 10 könyv, a 14 éven alulinál 5 db dokumentum lehet
- Az internet térítésmentesen használható a könyvtári órákban 1 főnek maximum 30 percre
- Késedelmi díj megfizetésére köteles, aki határidőre nem hozza vissza a kölcsönzött könyvet
- Meg kell téríteni az árát, ha a kikölcsönzött könyv elveszett, vagy megrongálódott: 2 évnél nem régebbi dokumentumnál a tényleges ár, régebbinél a beszerzési ár
Az alábbi napilapok, folyóiratok helyben olvashatók:
Napló, Kertészet-Szőlészet, Praktika, Nők Lapja
A település régen és ma
Gyulafirátót árpádkori település Veszprém szomszédságában. Veszprémtől Dél-Nyugatra a „Pogánytelek” falunk őse, nagyobb jelentőségű római telep volt, melynek alapjait Rhé Gyula tárta fel az l903-l904-ben végzett ásatások során.
A község névadója: a RÁTÓT nemzetség. Rátót nemes Könyves Kálmán király idejében érkezett Magyarországra és ezt a helyet kapta a királytól (l096-ban), amely a Rátót-nemzetség ősi fészke lett, várkastélyát a mai Kálvária dombon építette fel. A rátót nemzetségnek számos kiemelkedő alakja ismert.
A Rátóti Premontrei Prépostságot alapító Rátót Mátyás esztergomi érsek 1241-ben a muhi csatában elhunyt. Elképzelését, a kolostor megépítését, családja valósította meg. (A kolostor maradványa gólyafészek néven ismert.)
Községünk másik névadója: a Rátót-nembeli GYULAFFY család, mely Mátyás király idejéig megtartotta a mai Gyulafirátótot, majd Csobánc várába költözött.
Községünk 1420-tól GYULAFIRÁTÓT!
A préposti kastélyt Szilcz Károly prépost építtette l778-ban. A kastélyban csak az utolsó prépost Szentiványi Károly élt kinevezésétől haláláig (1947). Vele együtt megszűnt a 700 éves prépostság is. l978-tól az épületben a Kastélykert Óvoda működik.
A lakosság megélhetését a földművelés, az állattenyésztés és az erdőgazdálkodás biztosította a XX. sz. közepéig. Ma a lakosság egy része Veszprémben dolgozik. Gyulafirátóton sokan élnek vállalkozásból.
A településnek a XVIII. századtól van iskolája. 1992-ben készült el a modern iskola, amely Gyulaffy László végvári vitéz nevét vette fel. Az iskolában bevezették a német nemzetiségi oktatást, amely lehetőséget ad a német nyelv elsajátítására, a német nemzetiség életmódjának, kultúrájának, hagyományainak megismerésére. A németek az 1700-as évek betelepítése során kerültek Gyulafirátótra. l890-ben az 1490 lakosból 698 fő német nemzetiségűnek vallotta magát. A németek l853-ban német tanítást, misét kértek és kaptak a Veszprém megyei hatóságtól. A század elején még jelentős német ajkú család élt Gyulafirátóton. A német kultúrának és nyelvnek megvannak a helyi gyökerei.
Az 1950-es évekig nagyon jó rézfúvós zenekar működött a Schmid, és a Karli családban, a Gunther családban pedig harmonika és cimbalom együttes. A Klem kocsma volt a németek mulatóhelye. A lakosság egykori német voltát neveiben, szokásaiban, a gasztronómiában, és fotókon őrzi. A régi Német utca ma is viseli nevét. A településen ma is élő népszokás a karácsonyi „Christkindl”.
Gyulafirátótot l984. január l-ével Veszprémhez csatolták, de továbbra is őrzi falusias jellegét, hagyományit. Az l990-es évektől új lakótelepek kialakításával a lakosság száma jelentősen megnőtt. Sorra megalakultak a civil szervezetek, amelyek a művelődési házzal karöltve együtt tevékenykednek közösség összetartó erőként, Gyulafirátót kulturális hagyományainak, helyi értékeinek megőrzéséért, a település szépítéséért.
Műemlék: XIII. sz. Premontrei kolostor, amely a ciszterci mintát követi (Kolostor u.)
Műemlék épület: Prépostsági kastély (Kastély u.)
Emlékművek:
- I-II. Világháborús emlékmű, a kastély előtti téren,
- Gyulaffy László végvári vitéz mellszobra, az ált. isk. udvarán (Vízi u.)
- Rátót Mátyás dombormű, a rom. kat. templom bástyafalán (Kálvária u.)
- Batthyány Lajos mellszobra, a művelődési ház mellett (Hajmáskéri u.)
Emlékhely: a Kálvária domb. l808-ban közadakozásból épült, l996-ban került felújításra. Másolata Szentendrén a Skanzenben látható.
Hadnagy László Helytörténeti Gyűjtemény: Hadnagy László, falunk szülötte, tanár, múzeum igazgató hagyatékából, helyi tárgyi gyűjtésből összeállított kiállítás. (Pásztor u. 26.-ban)