Gyulafirátóti Művelődési Ház 

Telefon: +36 88 457 795
Fax: +36 88 457 795
E-mail: gyulafiratot@agoraveszprem.hu

Művelődési házunk a Gyulafirátóton élő közel 4.000 fős lakosság közművelődési és szórakozási igényeit próbálja kielégíteni. A városhoz csatolása ellenére a település megőrizte falusias jellegét, hagyományait. Intézményünk nagyon fontos feladatnak tekinti a hagyományőrzést, a népi kultúra átadását a fiatalabb nemzedéknek.

A fenti cél érdekében fejtik ki aktív tevékenységüket az amatőr népművészeti csoportjaink:

• A Bakonyerdő Pávakör
• A Rátót Mátyás Nyugdíjasklub Hagyományőrző Csoportja
• A Rozmaring Nyugdíjasklub
• A Tikhegyi Gyöngycsibék Tánccsoport
• A Tikhegyi Gyöngytyúkok Tánccsoport

Intézményünk  továbbá székhelye az alábbi civil szervezeteknek:

• Kövirózsa Alapítvány
• Tikhegyi Baráti Kör Egyesület
• Gyulafirátóti Polgárőr Egyesület (Pásztor u. 26.)
• Gyulafirátótért Közhasznú Egyesület
• Gyulafirátóti Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület 

– Művészeti csoportjai: Német Nemzetiségi Dalkör, Német Nemzetiségi Tánccsoport

Évente sok alkalommal együttesen valósítunk meg hagyományőrző rendezvényeket, szomszédolásokat, találkozókat.

Programjaink

Évente több népdalköri, népzenei találkozót rendezünk, ahol a környék és távolabbi hagyományőrző együttesek kapnak lehetőséget a bemutatkozásra. Kiemelt korábbi és jelenlegi hagyományőrző rendezvényeink: Rátóti lakodalmas, „Rátótiádák”, Szomszédolás, Rátóti Napok, Rátót Községek Találkozója, stb. Ünnepkörökhöz, népi hagyományokhoz kapcsolódó műsoraink: farsangolás – „Tikverőzés”, Anyák napi műsor, Szüreti Vigasság, Karácsonyi hagyományok – „Christkindlizés”, stb.

Programjainkban irodalmi verses-zenés összeállítások, író-olvasó találkozók, könyvtárismereti foglalkozások, olvasásnépszerűsítő programok, kiállítások (elsősorban amatőr művészek munkáiból: festmény, fotó, kézműves munkák, stb.), sokféle témájú előadás, játszóházi, kézműves foglalkozások, gyermekszínházi előadások, műsoros estek, retro buli, pop-rock színpad szerepel.

Nemzeti ünnepeink megemlékező eseményeit is művelődési házunk szervezi együttműködve a helyi intézményekkel.

Nyári rendezvényeink közül kiemelnénk a Rátóti Napok programsorozatot, amelyben a hagyományőrző rendezvényeken, kiállításon kívül megtalálhatók gyermekprogramok, modern, szórakoztató, különböző műfajú bemutatók, sportprogramok, könnyűzenei koncertek, tűzijáték, utcabál. Így nemcsak a település, hanem a térség igen közkedvelt és nagy nézőszámnak örvendett eseménye.

Szeptember közepén korábbi években az idelátogatók a hagyományos szüreti felvonulás színes, hangos forgatagában vegyülhettek el, amikor fehér bőgatyások, betyárok, magyar huszár lovasok, a kisbíró, a szőlőkoronát vivő magyar lányok és magyar fiúk, a hintón ülő bíró s bíróné után, feldíszített lovas kocsikon foglalt helyet a népes „siserehad”, hogy a település utcáit bejárva kidobolják a „tikhegyi” híreket, s invitálják a népet a szüreti bálba.

Manapság a fenti eseménynek inkább már a színpadi feldolgozására kerül sor a Szüreti Vigasság jó hangulatú hagyományőrző programjain, ahol az idelátogatók mindig megkóstolhatják a helyben préselt mustot, felnőttek a „tikhegyi” finom nedűt, szórakoztató folklórműsor és sokféle népi játék várja a gyerekeket-felnőtteket egyaránt.

Az intézményrészben folytatott közművelődési munkán túl intézményünk és a helyi civil szervezetek együttesen gondozzuk a Hadnagy László Helytörténeti Gyűjteményt a Pásztor u. 26. sz. alatt. Hadnagy László falunk szülötte, tanár, muzeológus, helytörténész hagyatéka, helyben felgyűjtött tárgyi emlékek, két teremből álló állandó kiállítás. (Képek: a Városrészünk oldalon)

Csoportlátogatás igényének előzetes bejelentése a művelődési ház vezetőnél.

A település régen és ma

Gyulafirátót árpádkori település Veszprém szomszédságában. Veszprémtől Dél-Nyugatra a „Pogánytelek” falunk őse, nagyobb jelentőségű római telep volt, melynek alapjait Rhé Gyula tárta fel az l903-l904-ben végzett ásatások során.

A község névadója: a RÁTÓT nemzetség. Rátót nemes Könyves Kálmán király idejében érkezett Magyarországra és ezt a helyet kapta a királytól (l096-ban), amely a Rátót-nemzetség ősi fészke lett, várkastélyát a mai Kálvária dombon építette fel. A rátót nemzetségnek számos kiemelkedő alakja ismert.

A Rátóti Premontrei Prépostságot alapító Rátót Mátyás esztergomi érsek 1241-ben a muhi csatában elhunyt. Elképzelését, a kolostor megépítését, családja valósította meg. (A kolostor maradványa gólyafészek néven ismert.)

Községünk másik névadója: a Rátót-nembeli GYULAFFY család, mely Mátyás király idejéig megtartotta a mai Gyulafirátótot, majd Csobánc várába költözött.

Községünk 1420-tól GYULAFIRÁTÓT!

A préposti kastélyt Szilcz Károly prépost építtette l778-ban. A kastélyban csak az utolsó prépost Szentiványi Károly élt kinevezésétől haláláig (1947). Vele együtt megszűnt a 700 éves prépostság is. l978-tól az épületben a Kastélykert Óvoda működik.

A lakosság megélhetését a földművelés, az állattenyésztés és az erdőgazdálkodás biztosította a XX. sz. közepéig. Ma a lakosság egy része Veszprémben dolgozik. Gyulafirátóton sokan élnek vállalkozásból.

A településnek a XVIII. századtól van iskolája. 1992-ben készült el a modern iskola, amely Gyulaffy László végvári vitéz nevét vette fel. Az iskolában bevezették a német nemzetiségi oktatást, amely lehetőséget ad a német nyelv elsajátítására, a német nemzetiség életmódjának, kultúrájának, hagyományainak megismerésére. A németek az 1700-as évek betelepítése során kerültek Gyulafirátótra. l890-ben az 1490 lakosból 698 fő német nemzetiségűnek vallotta magát. A németek l853-ban német tanítást, misét kértek és kaptak a Veszprém megyei hatóságtól. A század elején még jelentős német ajkú család élt Gyulafirátóton. A német kultúrának és nyelvnek megvannak a helyi gyökerei.

Az 1950-es évekig nagyon jó rézfúvós zenekar működött a Schmid, és a Karli családban, a Gunther családban pedig harmonika és cimbalom együttes. A Klem kocsma volt a németek mulatóhelye. A lakosság egykori német voltát neveiben, szokásaiban, a gasztronómiában, és fotókon őrzi. A régi Német utca ma is viseli nevét. A településen ma is élő népszokás a karácsonyi „Christkindl”.

Hadnagy László Helytörténeti Gyűjtemény: Hadnagy László, falunk szülötte, tanár, múzeum igazgató hagyatékából, helyi tárgyi gyűjtésből összeállított kiállítás. (Pásztor u. 26.-ban)