Kádártai Közösségi Ház

A Közösségi Ház szakmai vezetője: Tósoki Gina

Az intézmény bemutatása, tevékenysége

A közművelődést tekintve 2017-ben történt Kádártán a legnagyobb változás. 70 év után a település egy új, korszerű Közösségi Házat kapott. Az intézmény ad helyet a helyi kluboknak, civil szervezeteknek, a Részönkormányzat irodája is az épületben található, illetve itt zajlanak a Városrészi Önkormányzat ülései is. Heti rendszerességgel találkoznak az Öröm-Forrás Nyugdíjas Klub tagjai, akik 2018-ban ünnepelték fennállásuk 25 éves jubileumát, illetve a Közösségi Házban gyűlnek össze havonta a Nosztalgia Klub tagjai is.

A Kádártai Közösségi Ház Veszprém-Kádárta mintegy kétezer lakosának jelenti a művelődés első számú bázisát. Ebből kifolyólag programjaink vegyesek, próbáljuk az itt lakók igényeit kielégíteni. Rendezvényeink között szerepelnek kiállítások, játékos és kézműves foglalkozások, ismeretterjesztő előadások, ünnepi megemlékezések, valamint irodalmi és zenei műsorok is. A magyar ünnepek és a jeles napok kiemelt szerepet kapnak a Közösségi Ház életében, az ezekhez kapcsolódó programok nagy részét a Ficánka Tagóvodával együttműködve igyekszünk megvalósítani.

A Kádárta Városrészi Önkormányzat támogatásával, illetve a település legnagyobb civil szervezetével, a Közösség Kádártáért Egyesülettel közös szervezésben évről-évre számos színvonalas kulturális program valósul meg. 2018 őszén, több évtized után újra Szüreti Vigasságokat szerveztünk, mely az egyesület és a Közösségi Ház közös rendezvénye, valamint ide sorolható a Falukarácsony és a Kádártai Gyereknap is.

A Közösségi Ház nyári nagyrendezvényének megrendezése mára hagyománnyá vált, a környező kisebb településekről, valamint Veszprémből is sokakat vonz a Kádártai Vigasságok

Kádártai Közösségi Ház – Termek, bérlés feltételei

Termek:

• Klubterem (kb. 20 m2)

Befogadóképesség: max. 15 fő.

Alkalmas kisebb kézműves foglalkozások, kisebb létszámú összejövetelek, tanfolyamok megtartására.

• Nagyterem (kb. 150 m2)

Befogadóképesség: max. 110 fő.

Alkalmas esküvők, családi és céges rendezvények, táncpróbák (felszerelt tükör), nagyobb létszámú tanfolyamok, megbeszélések, előadások megtartására.

Bérlés feltételei:

1. A bérlő a helyiséget megtekintett állapotban veszi át. A használatba vétel a helyiség kulcsának átvételétől annak leadásáig tart. A fenti időtartamban a bérlő felel a bérelt helyiség berendezési tárgyainak megőrzéséért. Rongálódás esetén a helyreállítás, illetve a pótlás költségeit köteles megtéríteni.
2. Ha a bérlő a használat során olyan tevékenységet végez, amely után jogdíjfizetés keletkezik a bejelentés és elszámolás, valamint a jogdíj kiegyenlítése a bérlőt terheli. Bérbeadót e tekintetben semmilyen kötelezettség nem terheli. A bérlő tudomásul veszi, hogy amennyiben a termet olyan tevékenység, vagy rendezvény céljából veszi igénybe, amely bármiféle közteher viselési, számla-, nyugta adási, vagy pénztárgép használati kötelezettséget von maga után, az ebből adódó kötelezettség egyedül őt terheli.
3. Bérlő az általa folytatott tevékenység kapcsán a szükséges engedélyekkel rendelkezik, valamint jogszabályba ütköző tevékenységet nem folytat.
4. Bérlő az általa folytatott tevékenység kapcsán teljes mértékű felelősséggel tartozik a közreműködésével okozott, vagy a vele kapcsolatban álló személy által okozott károkért.
5. A bérlő amennyiben zenés, táncos rendezvényre veszi igénybe a termet, a zeneszolgáltatóval köteles betartatni a város környezeti zajkibocsátási határértékének rendelkezéseit.
6. Bérlő a VMJV helyi rendeleteit köteles betartani, különös tekintettel a reklámozásra.
7. A Közösségi Ház termeit térítésmentesen vehetik igénybe: kádártai civil szervezetek, klubok, alapítványok – előre egyeztetett időpontban. A leírtakon kívül a termek bérlése egyeztetés után, térítési díj ellenében történik.

A  településről

Kádárta 1973 óta Veszprém része, 2001-ben 1590 lakosa volt. A középkori eredetű falu határában horgásztavak találhatók. Veszprém belvárosától kb. 5 km-re lévő, 1973-ig önálló, családias és főleg reformátusok lakta kistelepülés volt. Már a rómaiak idején is lakták ezt a Bakony lábánál található, varázslatosan szép területet. Az idők viharai nem törölték el a föld színéről, s bár a török hódoltság idején pusztává zsugorodott, 1727-re már temploma volt és vízimalma is működött. Az 1800-as évek elején több mint 600-an éltek itt. Ez a lélekszám a II. világháború utáni időkre is csak alig emelkedett 700 fölé. 1950-ig Gyulafirátóthoz tartozott, majd önálló tanácsi községként működött 1969-ig, amikor is újra Gyulafirátóthoz csatolták. 1973. január elsejétől Veszprém város része lett. A város közelségének köszönhetően ma már több mint 2000-en lakják. Falusias jellegét a mai napig sem veszítette el. 

A városrész egyre dinamikusabban fejlődik. A településen nem található iskola, viszont a 2000-es évek elején csodálatosan szép két csoportos óvoda épült meg a Kenderföld, Malomkert és Egres utcák által határolt területen. A közösség összefogásával jött létre a Ficánka Alapítvány, melyet az óvodába járó gyerekek szülei hoztak létre. Az alapítvány azóta is működik, minden év februárjában rendezik meg a Jótékonysági Óvoda Bált, melynek bevételéből az intézményt fejlesztik.

A Kádártai Séd partján emlékpark és játszótér épült, több évig itt került megrendezésre a falunap, amely már a Gelemér utcai Forrás-parkban kap helyet, 2013 óta pedig a Kádártai Vigasságok nevet viseli. 2010 óta ezen a napon  adják át a Kádártai Városrészi Önkormányzat kezdeményezésére alapított Dévai Bíró Mátyás-díjat, melyet annak ítélnek oda, aki munkásságával sokat tett Kádárta városrész kulturális életének fellendítéséért, a kádártai közösségek formálásáért, fenntartásáért, a kádártai identitás erősítéséért.

A Séd partján található még a posta, illetve 2017-ig a falu szolgálatában álló régi Kádártai Faluház, aminek az épületében a felújítások után egy új orvosi rendelő kap helyet.

A településnek két temploma van. Az egyik a Kádártai Katolikus Szentlélek templom, mely 1981-ben épült. Méretét tekintve nagyon kicsi, gyakorlatilag egy szobából áll. A Kádártai Református Egyházközség temploma 1790 körül épült késő barokkstílusban, gótikus falak felhasználásával. A református templom műemléki védelem alatt áll.

A Honvédelmi Minisztérium beruházásával 2004-ben elkészült közvetlenül a 82. számú út mellett egy korszerű lakópark kialakítása. Több mint 100 lakás és négy új utca (Apród, Bedevölgy, Kapitány és Lődomb utca) létesült, melynek szomszédságában átadásra került az új Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet.